Először is büszke vagyok arra hogy számon kéritek a szürkemarha bemutatásnak a folytatását, mert ez azt jelenti hogy valamennyire is érdekesnek bizonyul a dolog.
Ezért is ma végre fényképezőt ragadtam és készítettem pár fotót.
Van benne némi keserűség, mert sajnos 2016. eddigi napjai szinte kivétel nélkül tartogattak valami szörnyűséget.
A legnagyobb eddig az hogy a családban történt egy majdnem tragédia, ami ugyan nem közvetlenül engem ért, de a legközvetlenebbül közvetetten.Ha ezt így értitek. :)
Sajnos a legkevésbé tudtam a marhajó kézműveskedéssel foglalkozni, így váró pozícióba került, hogy majd ha elég erős leszek agyilag is, akkor tudjam folytatni.
Most viszont hogy vettem a fáradtságot a képek elkészítéséhez, már egészen komolyan érzem magamban az energiát a folytatáshoz.
Ezt Nektek is köszönhetem!Ezért is millió Puszi Mindenkinek aki bíztat és támogat.
Na hát, jöjjön a marha, akinek már pár réteg papír felkerült az alufólia testére.
Az első réteget, biztos ami biztos alapon, decoupage ragasztóval vittem fel, és mire körbeértem egy jókora mennyiségű ragasztó fogyása láttál, áttértem a tapéta ragasztóra.
Innentől az egész művelet belassult, mert minden egyes réteg száradási ideje jelentősen megnőtt.
Pontosan nem is tudom még hogy hány réteg van rajta.
A papír egy újrahasznosított papírból készült kéztörlő.
Egyrészt ez volt itthon, másrészt pont olyan merevséggel rendelkezik, mint amire szükségem volt.
A nyomtatópapírnál hajlékonyabb, de egy szalvétánál merevebb.
Most a következő művelet az lesz hogy az egészet megcsiszolom, azért hogy a papír hajtások nagyjából eltűnjenek, ahova nem akarok bőr gyűrődést létrehozni.
Majd még egy réteg papír, és arra megy a festék.Aztán a részletek kidolgozása, a paták, a fej, és a farok.
Az lesz még egy nagyobb munka, bár ha sikerül végre megfelelő lendületet vennem, akkor majd csak arra kell figyelnem, hogy menet közben néha fényképezzek párat.
Az első fotón a beállítás azt is jelenthetné, hogy nem akart a fényképező elé állni, ezért hátat fordított.
Persze inkább csak azért mert a fenekét is szerettem volna megörökíteni, még ha nem is végleges, és kicsit sem tökéletes.
Majd félprofilból, majdnem szemből:
Oldalról:
Végül ahogy én éreztem magam az elmúlt időszakban:
:)
A szarvakhoz erős drótra volt szükség, a kellő formára meghajtogattam és arra ragasztottam papírcsíkokat.
Ez is sötétebb lesz a végén.
A lábak kapnak még vastagítást, és mivel úgy döntöttem hogy marhánk bika lesz, így kap még megfelelő testrész ráépítést. :)
Mindig lenyűgözöl!!! Az a precizitás, amit te művelsz utolérhetetlen. Én nem volnék képes erre. Már most látni, hogy tökéletes lesz! Úgy látszik, ez az "állatkészítés" benne van csillagzatodban, ha még majd fémből is ilyesmiket fogsz csinálni! :-)
VálaszTörlésMár nem is tudom hogy köszönjem meg ezt a szívből jövő bíztatást. :) A köszönöm szépen elég gyenge kifejezés, de azért nagyon szépen köszönöm!
TörlésAkár hogy is alakul a jövőm, azt érzem, hogy ha nem engedem magam letérni erről az útról, akkor ott van a végén az amire igazán vágyom. :)
Hajrá, hajrá! Bár nekem ilyen papírgyűrten is nagyon klassz.
VálaszTörlésKöszönöm szépen Neked is Csevi!
TörlésValószínű hogy úgy sem sikerül teljesen simára csiszolnom, és így a szavaid most kicsit megnyugtattak, hogy azért talán már jó úton haladok a végeredmény felé. Most már biztos hogy a jövőben készítek majd még több szürkemarhát is, hogy egy csorda legyen belőlük.Akkor lehet hogy majd megpróbálok egy videót készíteni a folyamatról, az azért látványosabb tud lenni, amikor nagyjából 2 percen belül a kezdetektől végig lehet nézni felgyorsítva a teljes folyamatot.
Nagyon köszönöm a további részleteket! Remélem, 2016 hátralévő része már jó dolgokat tartogat a számodra, derűt, alkotást és inspirációt. Szuperjól alakul a marhácska, nem baj, ha lassan készül, a jó munkához idő kell!
VálaszTörlés(Ja, Eye vagyok, csak az új rajzos blogom miatt változtattam nevet.)